Akrosztichon.
Ács Nagy Éva
Éva napra
B ár zordnak tűnik, ködfoltos az idő,
O lykor mégis egy halovány fény villan fel,
L elkem mélyére hatol, szívembe tolakszik, s
D erűt varázsol a fagyott légbe, dobbanásba,
O rcámon pír jelenik meg, rajta valódi mosoly ragyog,
G ondolatom végre tiszta, és az ég felé száll szabadon.
N émán állok, kicsit reszketve, kezemben virágot rejtve,
É ljenek sokáig az Évák, kiáltok, éljen hát a December,
V agy mindenki ki most valamiképp velünk ünnepel,
N evünk ékes, az első név a földön, mely a csillagokig emel,
A ranyló dísze lett a világnak és a decemberi éjnek,
P ontja a Karácsony, a szeretet ünnepének,
O ltalmazón meg e név, védjen örökké titeket hitem,
T öbbé ember sose keseredjen, többé sose féljen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése