Ács Nagy Éva
Álmom a télben
Télben is álmodom, folyton, gomolygó ködben élve,
mégis friss virág nyílik, könnyező íriszembe,
a tavasz dalát hozza felém a zimankós éj,
szívem jégcsap, de reményként megtörik a páncél.
Zordon hegyormokon nekem pacsirta dalol,
s tücsök bújik elő vastag hótakaró alól,
a szürkületet bennem felváltja már a fény,
kezemben virág , az éjben neked integetek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése