Hamvadó báj

Ács Nagy Éva
Hamvadó báj

Hamvadó szépsége hervadó rózsámnak,
de benne oly nagyon erős az élni vágy,
még utolsó pillanatában is lobog,
és úgy ontja felém bűvös csáb illatát.

Elfeledni , ó nem- nem lehet sosem őt,
mert benne van ereje minden álmomban,
nyugvást hozva borús elmémre, lelkemre,
szinte bennem érzem őt, téli alkonyban.

Ha dúl ott kint a vad és zord éji vihar,
kecsességét elképzelem, s szólítgatom,
szürkületben látom, két kezem felé nyúl,
s majd, korai hópelyhek közé álmodom.