Ács Nagy Éva
Kisöcsédtől
Vidámságod, örökre rám ragad,
megköszönöm azt, hogy te nekem vagy,
erőd lett az én hitem és erőm,
már nem félek ott fent a hegytetőn!
Kicsinyke vagyok én, s te hatalmas,
bajban is velem, magamra nem hagysz.
kiáltok feléd, s te jössz vigasztalsz,
a mélybe is segédkezet nyújtasz!.
Táncolok orkánok ellenetek,
ő a lényemnek a jobbik fele,
háborgó tenger dúlhat lelkemben,
mégsem, el nem merülhetek mélyben!
Suttogom neved, Judit! lágy zene,
nézem szemed, nyugalom szigete,
hangod ha szólít, oly mint lágy szírén,
vagyok a kisöcséd, szeretlek én!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése