Ács Nagy Éva
Félelmem
Remegve vágyom még a mindent adó fényt,
mert félek, hogy egyszer a hold is eltűnik felettem,
sötétség lesz helyette, és én ott semmibe vesztem,
leszek én is semmi, soha nem látható lélek,
kinek már lelkéből, elfogyott a szikrányi élet,
nem kapaszkodhatok többé hát másba,
csak a múltbéli szép pillanatok sokaságába!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése