Ács Nagy Éva
Susogó nádak között vadként táncolok,
pirkadati langy szellő, lágyan cirógat,
zenéje csábít, és mély álomba ringat,
lebegek, lebegve kék égről álmodom.
Kék ég, szivárvány, ragyogó fényes világ,
képzeletbeli felhők, végtelenné vált út,
tűzrózsaként nyíló láng, hamvadó virág,
elém ez a pillanat, álomképként fut!
Kacagó gerlék, elillanó boldogság,
surranó csendben, tükröződő vízfelszín,
kezemben rejtve el a béke olajág,
álmomon a béke most fehér habtejszín!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése