Ács Nagy Éva
Harangoznak, álmosan ébred a napsugár,
fénye elidőz a kicsi templomunk tornyán.
Hajnali zengő, harangszóra felébredve,
keserv könnyek tolulnak fénytelen szemembe.
Imádkozom hozzád én, csodát tevő Uram,
hogy végre újra,kicsit jól érezzem magam.
Sérelmeimet a sarokba félredobva,
ébredjek fel végre, te fényedtől ragyogva.
Járja át a béke, ép testemet, lelkemet,
ne a gonosz átka legyen az, mi eltemet!
Szerelmet akarok még itt, boldog éveket,
nem feladni azt, amit még tán elérhetek!
Harcban, dacolva a kíméletlen idővel,
ülni hangtalan, drága családom körében!
Harangoznak! Hallod már? Ébredező világ,
harangoznak Uram! Hallod az esdő imám?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése