Az én töredékem (Radnóti Miklós. Töredék )

Ács Nagy Éva
Az én töredékem
(Radnóti Miklós. Töredék )

"Oly korban éltem én e földön 
mikor az ember úgy elaljasult"
hol nyomorba süllyedt , tengődött a nép,
több volt a félsz, a sírás mint remény,
kilátástalan helyzet, közel a vég.

"Oly korban éltem én e földön"
a hatalom köpött mindenkire,
s nem népünket támogatva,
istápoltak mást, idegen népeket,
s mi gyermekünket lepik el szeméthegyek!

"Oly korban éltem én e földön"
mikor holnaptól rettegés az úr,
szuicid gondolatokat szül a nincs,
ima, templom, minek ha veszett a hit,
nekünk itt már sajnos nem terem babér.

"Oly korban éltem én e földön"
mikor az ép elme már balga lett,
megélhetés?robot minimálbérért,
otthonod már rég nincs , hajadat tépve,
az aluljáróban lesz bérletet télre!

"Oly korban éltem én e földön"
csak a csaló, a hazug lett gazdag,
kinek kincs becsülete, az hát fetreng ,
véres köpetett köhög fel, fájt sóhajt,
haldoklik mocsokban, korgó gyomorral!

"Oly korban éltem én e földön"
hol a saját tested fogja vagy,
család fogalom, már semmit sem jelent,
elválasztják őket határok tengerek,
a feje külhonba ment , kenyeret ott keres!

"Oly korban éltem én e földön"
hun nép lett hun népünk gyilkosa ,
a nincs menekülésre ösztönöző,
honvágy? nem érdekes , erős vagy , bírni kell,
még ha minden este sírás altat el!