Hangtalan gyász ( Irén néném emlékére!+2016, Január, 18 )

Ács Nagy Éva
Hangtalan gyász
( Irén néném emlékére!+2016, Január, 18 )

Megint itt volt, 
megint erősebb mint mi,
legyőzte az erőtlen testet,
ennyi volt hát, ennyi az élet,
pillanatnyi lángolás,
őrült hajsza, rohanás,
most előttem lobog arca,
hallom ,hogy szólít,
de feltámad a szél,
s többé ő nincs ,
s hozzám nem beszél,
nem simít végig kérges
tenyere arcomon,
most könnyem hull ,
s őt gyászolom,
de lelke angyalokkal táncol,
most végre pihenhet,
véget ért egy álom,
sírok, hol hangosan,
hol némán hangtalanul,
a fájdalom minket élőket,
megvisel oly cudarul!
Nyomot , mély sebeket ejt
bennünk,s rádöbbenünk ,
egyszer nekünk is kell mennünk!