Pörköltszaft emlék
Prózavers
Ma eldöntöttem , pörkölt lesz az ebéd és zöldbabfőzelék. Korán neki álltam, mert szeretem időben elkezdeni a főzést.Kilenc körül már jó illatok terjengtek a konyhában! Férjem és a kiskutyám mélyeket szippantottak a lábasból kiáramló illatos gőzből! Nevettünk azon , hogy Szaffi ( ő a kutyus) ül mellettem, nagyokat, szinte hangosakat nyelt! Mint aki nem kapott enni! Pedig ő az első, és érdekes módon addig nem eszik, még a többieknek is ki nem osztjuk a kaját! Utána viszont igen, mintha ellenőrizné, hogy kapnak a másikak is, és ha rájön, hogy igen, akkor eszik csak!
Na most kicsit eltértem a pörköltemtől, szóval ott ült és várta , hogy kapjon! Türelmesen, illedelmesen, vágyakozva! Mikor elkészültem kimerítettem neki, vártam, hogy hűljön , és neki adtam! Mint aki soha nem evett! És akkor eszembe jutott az előző életem, volt párom kedvence volt a pörkölt, ő sosem bírta megvárni, hogy kész legyen, kenyeret szelt, és belemártotta úgy egészben a szaftba! Mérgelődtem vele, pöröltem is érte, de ő csak rám nézett a zöldeskék szemeivel, és nevetett rám, asszonykám én így szeretem! Beletörődtem , és ráhagytam , akkor, de minden egyes alkalommal ez a tortúra megismétlődött!Ma már csak emlék, már csak akkor jut eszembe ,ha pörköltet csinálok, és ma -ma én is belemártottam a kenyeremet, úgy egészben! Csöpögött róla le a szaft! De nem bántam, jól esett , elvarázsolt ízt éreztem a számban, olyat ami visszavitt a múltamba, az elfelejtett pillanatok közé! Bevallom, jó volt ott lenni, de jó itt a másik életemben is , jó a pörköltszaftba kenyeret mártani , úgy forrón , úgy , mert jól esik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése