Ács Nagy Éva
Bűvös téli éj
Téli éjen, kis templomban, harang szól,
térden állva én hozzád imádkozom,
úgy csörgedez a szerelem szívemben,
mint ahogy a víz a patakmedrében.
Hold ezüstfénye, életre kelt nekem,
létedet minden éjen érzékelem,
álmom, átölelsz, ott a kert tövében,
rabod vagyok én, szemed tengerében.
Téli éjen, kis templomban harang szól,
száll feléd friss hópehelyként, sóhajom,
átszelve hatalmasnak hitt óceánt,
túljutva minden jéghegy, magas csúcsát.
Hold ezüstfénye, életre kelt nekem,
varázsálmot dob rám, a képzeletem,
melyből ébredni többé nem akarok,
ha velem vagy így, hát már nem is fogok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése