Ács Nagy Éva
Éledő remény
Szárazság mindenütt, halott az élet,
gyász lepi el még itt, a túlélőket,
füst és köd szitál, terméketlen a föld,
fekete, szürke az úr, sehol egy zöld.
Hol virág nyílott egykor, most semmi van,
madár dalolt, most hallgatag magában,
de reményt rejt az ember tenyerében,
mert a szebb jövőt, ő hordozza a kezében.
Erős akaratú, mindent újra kezd,
mert ő a nincsben is termel, sosem veszt,
egy maréknyi földből, lesz megint milljó,
megrázza a fát, lesz ezernyi dió!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése