Ács Nagy Éva
Czibak Ilihez
Néma vagy, hallgatnak a gondolataid,
örök álmot alszanak veled a rímek,
hallgatsz, néma vagy, tollad nem sercen,
elméd nem szül többé csodát, csoda verset.
Néma vagy, örökre, tudod, hogy mégsem?
leírtál már száz valahány gondolatot, érzést,
nekünk, hiába nem vagy, mi emlékezünk,
s általuk élsz, bennünk, nekünk, velünk.
Mi sosem feledünk, itt vagy, itt kéklik szemed,
előttünk, s kik ismertek, hallják kacagásod,
tudják mit éreztél, s mit éreznél, nem feledünk,
kacagnál, úgy hogy mi is halljuk, hangosan!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése