Ács Nagy Éva
Pajkosan
Ettem egyet,
apró meggyet,
hittem lemegy,
torkomon egy.
De garatban akadt
anyám sírva fakadt,
hátam ütögette,
falut is felverte.
Rajtam nagyot lökött,
én lettem ütődött,
hátam meg lett görbe,
nem nézek tükörbe.
Másztam egyet,
magas hegyet,
hittem bírom,
sok a kínom.
Lábam remeg
szívem pereg,
anyám röhög,
fogytak körök.
Többet már nem mászom,
maradok lábamon,
tudva, időm lejárt,
okozva bennem kárt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése