Ács Nagy Éva
Ajándék
(Márai Sándor .
Ajándék)
"És mégis, ma is, így is,
örökké mennyit ad az élet!"
Néha csendesen, néha zajosan,
néha örömben, néha bánatban!
Néha könnyet, néha kacagást,
napsütést, lombhullást,
aszályt , majd dagályt,
zöld erdőt, ingoványt,
némaságot, vagy dáridót,
ólban tengődő hízót,
legelésző birkanyájat,
asszonyt, embernek társat,
napsütést és friss gyümölcsöt,
özönvízként zúduló esőt,
kenyeret, vagy kenyérhéját,
csókot , mámort , s magányt,
társat, ölelést, szenvedélyt,
majd rá lepelként szemfedőt,
gyászt, és keresztet,
megtalált vagy elvesztett hitet,
ajándék a pillanatnyi lét,
ajándék, mert mindent láthatunk,
megélhetjük, átélhetjük, mit
pilláinkat becsukva magunkévá teszünk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése