Ács Nagy Éva
Béke a mélyben
Álltam ott a tenger partján,
lábam elsüllyedt a homokban.
Sós illatot hoz felém a szél,
vízen táncolt a hajnali fény.
Fodrozódott, hullámzott a víz,
rajta játszott kristály kéken a pír.
Szinte leláttam legmélyére,
szemem ráakadt rejtett kincsére.
Kagylók, színpompás halak úszkáltak,
békésen, gond nélkül vigadoztak.
Nyugalmukat nem zavarta senki,
boldogan tudtak hancúrozni.
Korallszigetek közt el-el bújtak,
rákokkal csábosan kacérkodtak.
Ott lent a mélyben honolt a béke,
senki nem gondolt ott irigységre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése