Ács Nagy Éva
Most elmegyek
(Zamniusz Tibor.
Most elmegyek...)
"Most elmegyek, mint a lenyugvó Nap
s átadom helyem a Holdnak.
Eltűnik fényem, helyette árnyak
Most elmegyek, mert már várnak..."
Most elmegyek, és nem nézek hátra,
nem gondolok többé komorságra.
Hátrahagyom ronccsá vált létem,
megyek, akkor is ha vérzik szívem!
Most elmegyek, gondolatom múlt,
patakká vált könnyem , földre hullt!
Sóhaj száll felétek szeretteim,
de mennem kell , elfogytak éveim.
Most hát mennem kell , de oly nehéz,
a múlt visszatart, az emlék rám néz.
De erőm fogytán, csatát vesztettem,
homoksivatag, hol elsüllyedtem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése