Ács Nagy Éva
Boldogságom nekem
Halk zene szólt, a függönyt ájer lengette,
ültem csendben , gondolkodtam, magányom fájt.
A sarokban a pók hálót szőtt, dolgát tette,
a zene szólt, dallama szívembe utat vájt,.
Hirtelen hang ütötte meg kintről a fülem,
varázsereje áthatolt a dohos szobán.
Csücsörke! ó Istenem boldogság szívemben!
lelkemben éledt fel a tavasz a nyomán!
Ragyogó fény melengetett , kihűlt létemben,
düléndez már az önként felépített börtönöm.
Rabságom elűzte , tovalibbent , már nincsen,
boldogság , szeretet, fény, élek, ez az öröm!
Ez és az, hogy még itt köztettek lehetek,
írok ,és reménykedek, jobb lesz a holnap.
Nem fájok, erőm feltámad újra veletek,
boldog vagyok, élek ,még nem szól értem harang!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése