Ács Nagy Éva
Múlt és jövő hídja
Régi híd áll még, őrzi a múltat, rejti a jövőt,
kopott kicsit igaz, de mindent összeköt,
álmot, szerelmet, sóhajokat, lépteket,
kéz a kézben nevetéseket, fájó könnyeket,
rozoga, de mégis szilárdan áll, és erős,
megért sok mindent, legyőzhetetlenen, ő a hős,
sétálok , gondolatom oly messzire szalad,
vajon hány szerelem szövődött -e híd alatt?
élnek még az álmok, remegnek még vágyak,
a fény mely akkor volt, még vajon fellobban?
Ez a híd az álmok, sóhajok őrzője lett,
ez a híd a múlt, a jövő, ő soha nem felejt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése