Ács Nagy Éva
Élni nélküled nem kell
(Maminak)
Ha behunyom szemem, most is veled álmodom,
ablaknál állva némán, gondolatom játszik,
itt kicsi gyermek vagyok még, látom jól, vágyom,
ott benne a lényeg, a te és én még izzik.
Elmentél hajnalban, én mélyen aludtam még,
ébredve reménykedve kerestelek, féltem
hogy nem jössz vissza már , lelkem forró lázban ég,
várlak remegve, sírva, keserv lett a szívem!
Várlak, most felnőttként úgy mint a gyermek vissza,
mert nélküled itt minden fájdalmas teher lett,
hulló könnyeimet a föld már fel nem issza,
egyként nélküled, élni kellene, de nem kell!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése