Ács Nagy Éva
Ne bántsd a vénülőket
Kérlek, ne bántsad az öregeket,
szánd meg mindig az elesetteket.
Tudjad, hogy egykor ők is nevettek.
valamikor, valakit szerettek.
Kezük munkától érdes és fáradt,
testük ellene fel mégsem lázadt.
Szánd meg kérlek hát az öregeket,
szívük dobog még, s érted is remeg.
Dolgoztak eleget ők hajdanán,
akár a gyárban, mezőn vagy tanyán.
Egykor kenyerét ő is kereste,
valaha tudta dolgát, ő tette.
Ne bántsd sehol az elesetteket!
Az utódoknak nemes cselekedet,
hogy fáradt kezüket fogva, óvjuk,
segítsünk , nemet ki sose mondjuk.
Ezért kérlek, ne ítéld el őket,
szánd meg, áld meg most a vénülőket.
Értünk dolgozva hajlott meg a hát,
nekünk építették fel a hazát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése