Ács Nagy Éva
Vágyom közétek
Könnyezem, fájva dobog én gyermeki szívem,
miért? miért bántanak mindig, most ezt kérdem?
Gyermek vagyok és védtelen, hiszen még én is,
árva maradtam, szeretetre vágyom mégis!
Nincs apám, elvette a kegyetlen sors tőlem,
nincsen drága ruhám, de van szívemben kincsem!
Nem szégyenlem, nincs miért, hogy néha dolgozom,
így segítek én a nagyobb, a tesóimon!
Játék? hogy mi fán terem, elképzelem milyen,
tanulás elmaradva, nekem az most nincsen!
Ezért nem értem ezeket a miérteket,
vágyom pajtások, egyszer egy legyek veletek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése