Ács Nagy Éva
Menyasszony vőlegény
(avagy nász után ébredve)
capriccio
Fehér ruhád mint zuhatag,
de alóla kihúzom a lábamat.
Lesz ma még itt tánc, öröm,
de lehet, hogy disznó köröm.
Perdül fordul a menyasszony,
engem mentve szakadékból.
Hittem, hogy ő egy angyal,
volt, de csak futtatott arannyal.
Mert a nász után ébredve,
jöttem rá a rejtett lidércekre.
Ruha alatt nem volt szárnya,
ez nem az igazi álom mátka.
Angyalt vártam de csak nő lett,
legénységem oda lett.
Ó Istenem te szegény,
most legyél nagy legény!
Angyalt csinálj a rossz álmodból,
elég volt a nyavalygásból!
Tedd azzá őt, minek vártad,
szeresd, máris az lesz minek láttad!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése