Száll a gondolat
Lassan hamvad a parazsa cigarettámnak,
füstje száll, felfelé bohém gondolatomnak.
Elillan, elveszik, mint füst a végtelen légben
cigarettám is oda, a feltámadó szélben.
Parazsa sincs már, majdnem teljesen kialudt,
szívemben a végső láng is pislákol, kihunyt.
Szunnyadni tért, álomba lebeg, kicsit fáradt,
megpihen, majd felébred s aztán újra lázad.
Szikrázik megint, lobog, hatalmas lángra kap,
s vele szállhat a végtelenbe, az örök gondolat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése