Ács Nagy Éva
Az én álmom
Ha eljön a várva várt éj, én álmodok,
álmodok boldogságot, hogy ott más vagyok,
kinyújtom a sötétben kezem, szárnyam nő,
átrepülhető, minden ébredő mező!
Ha behunyom végre két szemem, látom jól,
oly helyen ébredek, hol kijut a jóból,
szeretetvirág nyílik a tarka réten,
boldogan ragyogok, mert te nevetsz nékem.
Hősnőként tértem most, világunkba vissza,
gonosz démonokat győztem, szívem tiszta,
érzem erős lettem, oly erős hirtelen,
mert a háttérben, újra fogtad a kezem!
Álmomban már nem fáj úgy a nyomor többé,
tetteim nem válnak lefutott körökké,
igaz, szép szavakat szól megint az ajkam,
világi félelmem, régen elzavartam!
Ott túl mindenki egy, egyforma a lélek,
nincs ott gazdagabb, és nincsenek szegények,
ott velem a múlt, melyet testemben érzek,
csókra nyújtom a szám, hát többé nem vérzek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése