Ács Nagy Éva
Hittem, hogy ott leszek,
hogy a találkozom veletek,
hittem, hogy megoldom,
hogy holnapra rendbe hozom.
De sajnos tervem kudarc,
most nem mosolyog az arc,
könnyeim peregnek némán,
szívem dobban bénán.
De jövőre igen ígérem,
jövőre megkísérlem,
ha kell gyalog megyek,
nem gátolnak gondhegyek.
Ölelni végre, kacagni kell,
anélkül az élet csak teher,
felvállalni bátran önmagam,
szólni ha nincs is szavam.
Megismerni az ismeretlent,
legyőzni kell a lehetetlent,
és akkor majd nem adom fel,
az élet nélkülem nem múlhat el!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése