Ács Nagy Éva
Álmodtalak
Álmodtam én, hogy testedből tápláltál,
forró, piros véreddel, csak itattál,
sebesen folyt belém, szinte már rohant,
életerőd, mindenemen átsuhant!
Álmodtam én, hideg, szürke hajnalon,
meleg kezed ölelt, simított óvón,
félve reméltem, örökké így marad,
a kérkedő magány, más úton halad!
Álmodtam én, könnyezve, mint annyiszor,
de rútul becsapott, engem az Ámor,
élettelen, hideg paplant ért kezem,
röpke pillanatnyi volt, a szerelem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése