Ács Nagy Éva
Veled
( Idézet: Radnóti Miklós:
Tétova Óda)
"Mióta készülök, hogy elmondjam neked,"
hogy vajúdó lelkemben, irántad mit érzek,
hogy bolond szívem, már össze- vissza kalapál,
rothadni kél benne a felgyülemlett magány!
" A tárgyak összenéznek s téged dicsérnek”.
s e dicsszó nekem fénye lett a fénytelennek,
napsugár reménye, most beoson belsőmbe,
fagyom elhagyom, hogy rothadjon el örökre!
Tudd, hogy illanó létem"Boldog, mert véled él."
nem zúdul reám többé, ébenfekete éj,
halál angyala nem körözhet fejem felett,
elmondanám, de valamit már, tudd nem lehet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése