Ács Nagy Éva
Nem én kiáltok
(József Attila - Nem én kiáltok versére)
Nem én kiáltok fel, de kiált bennem a keserűség,
nem én szólok, zokogva szól mellettem a nincstelenség,
nem én sírok, sírnak előttem a csecsszopó gyermekek,
nem én könnyezem csak, hanem velem a drága nemzetem.
Ébredj fel hiszékeny nép, hát nem volt elég a szenvedés,
ne bújj el zord álarcod mögé! Kellene a józan ész!
Tégy még valami hasznosat végre a fénylő holnapért,
hát add vissza a koldusnak hitét, az elveszett reményt!
Nem én kiáltok, kiált nekem a megalázott jövő,
nem én szólok, szól fennhangon a rég eltékozolt idő,
nem én sírok, fáj és sír üvöltve az elhanyagolt nép,
nem én könnyezem, hanem bennem alvó valósnak hitt kép.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése