Ács Nagy Éva
Levél hitetleneknek
Im itt ülök és várok, érzem, hogy a nap szórja sugarát,
lelkemben fájdalom, homokot hintene fejemre a vágy,
titkon dúdolok egy dallamot,s hallgatom a bülbülmadarát,
megcsapott a gondolat szelle, átjárva testemet,
várok csak türelmesen, nem követem a sietség saruját,
elmémben úr a hűvös nyugalom, békét lelek magamban,
im már szeretet szemével látom világom, hol szent rózsák illatoznak,
tán megérik lelkem a megértéskenyerével, pálcát nem törnek hitetlenek fejem felett, írok, tollam ékes betűket ró, hagyva papiruszon, szellemem jár fönt a napsugarával, harang szól, valahol, fent a várudvarán, lépjetek elém, tűnjön el a hitetlenség szemetekből, daloljon bennetek is az a csodás bülbülmadár,
leljetek hűvös nyugodalomra ti is, tollat ragadjatok remegő kezetekbe, csacsogjon ajkatokon a rím, mint friss, üde patak,
im itt várok, várom ,hogy más is majd utánam tollat ragad!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése