Ács Nagy Éva
Nem illúzió voltál
Csak egy látomás voltál előttem, most már tudom,
hogy legyél igazi, kezem imára kulcsolom,
csodát akarok és kérek, vágyak csodáját,
elmém vívja már így a maga fáj csatáját.
Fényt akarok uram, fényt és hűséges szerelmet,
nem hiába való, értelmetlen rongy küzdelmet,
akarom, hogy a hegyről a köd most eloszoljon,
a mosoly végre, ne csak vendég legyen arcomon.
Egységben legyen bennem, velem minden mi öröm,
ha így lesz uram, azt én örökké megköszönöm,
látomásom nem illúzió volt, nem képzelet,
álmaim, nem csalfák, te pedig nem emlékezet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése