Ács Nagy Éva
Csillagtalan
Sötét éj van bennem, most koromsötét,
az égen felettem, már csillag sem ég.
Ma nem világit lelkem sötétjében,
elveszek, szellemként lebegő éjben.
Ma bensőmet fedi el ez a sötét,
ma nem oszlatta fel senki még ködét.
Csillagtalan vagyok e kormos éjben,
sötétség van csak, szemem tengerében.
Szívem így nem dobog, talán nem is él,
kell nekem, ó mily nagyon kellene még,
a fénylő égbolt, és milljó csillagfény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése