Ács Nagy Éva
( Imi Orosznak)
Álca lenne, valamit takar? Nem hiszem,
örök színpadi bohém, hát ő csak ilyen,
játékos, pajkos elme, könnyed felfogás,
túlélő, tele életkedvvel, semmi más!
Vagyis nagymestere itt a földi létnek,
játszik, s nem érintik meg lelkét szellemek,
színpadi szereplő, mert arra született ,
mások előtt nem sírt, örökké nevetett!
Fénylő aranyszívű, igazi jó barát,
ingyen osztogatja, értékes mosolyát,
rád néz, csak rád nevet, kacagtat ha sírnál,
bukfencezik, mielőtt áment mondanál!
Lelki támasz, erőt adó, örök gyerek,
ki szembe néz, kineveti az életet,
túléli ő a százezredik zord vihart,
orkán ereje van, mely elmét sem zavart!
Bohóc lenne? Választ nem tudom, ő talán,
hogy mit rejt el, ki ő valóban, az talány,
de azt jól tudom, szerethető földi lény,
szemében erős tűz van, lángol égi fény!
Vigaszt, erőt ad már maga a nézése,
régi óda, hitet ad a túlélésre,
szíve hatalmasabb, s oly forrón jó meleg,
hogy jöttére az enyém is meg-megremeg!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése