Ács Nagy Éva
Holnap reménye
Üres lett a szív, zokog míg bír,
elhagyta végleg a szeretet,
rajta most majd mindenki nevet.
Elmentek belőle a vágyak, fények,
de maradt zeg -zugában a remény,
eljön majd a nap, s nem lesz üres többé.
Megtölti újra a fény, a szeretet,
remény van rá, nem ma, majd holnap.
gyertya lángol, holnap? Víg nap!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése