Ács Nagy Éva
Művészeti mosoly
Mi pórnép arra születtünk, hogy kínlódva éljünk,
arra születtünk, hogy a semmiből mindent teremtsünk.
igazi csoda, igazi művészet , élettelen lélekbe lehelni lelket,
varázs ez, varázspálca nélkül, a bűvész mégis nyer végül,
halovány mosolyt ráncos arcokon, öröm csillogást
fakó íriszen, vágyat szítani fel, heves szívdobogást,
hangtalan hálát, néma torkok közé szoruló imát,
mert mi kinek nincs adni tudunk abból amink van,
mosolyt, gondoskodást, erőt, s nem feladást,
mert hiába mozgatnak kötélen az erősebbek,
mi mégis elszakítjuk azt, mert szabadságunkban
senki sem akadályozhat , nekünk ez a remény,
ez és az a mosoly amit csak mi tehetünk láthatóvá!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése