Ács Nagy Éva
Petőfihez
Nemzetünk nagy költője,
te ki szabadságunkért kiáltottál,
életed áldoztad fel a hitért,
hogy az utókornak jobb legyen,
s mi most is isszuk szavaid,
minden ünnepen felhangzik
a "Nemzeti dal,"
büszkén , mégis megrogyva,
érted szól halk ima,
verseidben bennünk élsz,
mert amíg "Nyílnak a völgyben kerti virágok",
még bánt bennünket Egy gondolat,
addig élsz velünk,
hiába az idő, elménk még ép,
meg nem rogyhat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése