Ács Nagy Éva
Virágba borulva
Mikor virágzik kertünkben a szilvafa,
mintha vele nyílna szívemben szerelem,
érzem izét számban, érzem bennem,
szél fúj, hófehér szirmok esőként lepnek
el, Isteni palástot dobva árva testemnek,
de íme a rügy kifakadt, virágba borult a fa
bennem érő vágy is útnak indulhat,
elképzelek magamnak , itt e fa alatt,
hozzám simulsz, átöleled derekamat,
ajkad nyújtva, már szomjazom ízes csókodra,
ránc , milljó ránc szalad homlokomra
hirtelen lángolok, ezer színben pompázok,
eggyé válok veletek csodás szilvafa virágok,
mint tavaszi menyasszony ki pompába öltözik,
szerelmem irántad szívemből sosem költözik.
s hiába múlik el éltető tavaszom víg dala,
tudom jól, szívünkben mandolin szól majd!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése