EGYEDÜL
Szonett.CXXXVI. 136
Írta:Ács Nagy Éva
Idézet Kosztolányi Dezső: Egyedül
"Magam vagyok, rám hull a végtelenség,"
egyedül maradtam, senki sincs velem,
némán, küszködve bámulok, semmiség,
hiányod megöl, s föld betemet engem!
"A táj az ismeretlen mélybe kékül,"
levegővel egyesülve, egy leszek,
maradj még! Sóhajom száll feléd , s végül,
én apró embert, eltakarnak hegyek!
"Egyszerre az ősfélelem legyűr,"
ölelj át,!De hangom nem hallatszik,
porszem lettem egy röpke perc alatt.
"A föld szorít, s fölém végetlenül"
tág horizont, látom hol nap nyugszik,
s szederjes színben, létem elakadt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése