Ács Nagy Éva
Eggyé olvadás
Esik csak, reánk zuhan a szerelem,
szívünk csilingel, vadul ver sebesen,
szemedben tűz, lángol az íriszeden,
vágyam táncol e forró szenvedélyben.
Hogy közben bőrig áztunk? Mit számít az?
többet ér az nekem most, amit te adsz,
olvadó jéghegy, vagy áradó patak,
melyben könnyeim végleg elapadnak!
Testem meg-megremeg, de mégsem fázom,
vizes lett mindenem, és mégsem ázom,
csókjaid ajkamra tapadva forrnak,
tested, testemmel vágyban eggyé olvad!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése