Ács Nagy Éva
Gyászban
Fekete zászló leng, fekete lett nap,
könnyek örökké, avarba hullanak,
némák maradtak az égi madarak,
felzúg a nagyharang, imát mond egy pap.
Milljó virágok, gyertyák az udvaron,
tüdőben bent rekedt néma jajszavak,
gyászolók, kik zavartan földre rogynak,
halál, általuk már a föld parlagon!
Száz halált haltak deli, ifjú létek,
futni, elmenekülni, nem volt rá mód,
lábukon erőssé tették a béklyót,
elevenen, a láng foglyai lettek!
Hazám, édes honom, fekete gyászban,
templomokban az ifjakért harang szól,
koszorút fonva, elillant álmokból,
nekünk ez a nap, már fekete marad!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése