Ács Nagy Éva Avarszínben

Ács Nagy Éva
Avarszínben

Az ősz már rám köszönt, avarszínben játszik,
pajkos szél a száraz levelekkel játszik,
színek tömkelege, ízek kavalkádja,
illat a levegőben, vegyül a számba!

Érik a szőlő, a hamvas őszibarack,
iskola kapuján megszólal a harang,
amott megy Berci, kezében nem lóg peca,
hanem hátán feszül az iskolatáska.

Vége a szünidőnek, dolgos napok jönnek,
az ereszen a fecskék útra készülődnek,
hideg szelet hoz a hajnali pirkadat,
pihe tollszárnyukon számlálták a napokat!

Búcsút intett a színes, pezsgőfürdős nyár ,
hogy vége van? Talán nem is olyan nagy kár,
lesz majd újra megint illatos kikelet,
mert a napereje felváltja a telet!

Avarszínű, csodás látvány, igaz varázs,
lelkemben vele ébredő alvó, parázs,
s az ősz most tényleg uralja a vidéket,
párhónap csak s újra napfényre ébredek!