Ács Nagy Éva
Mesében élni
Gyermeki a létem, és most mégis könnyezem,
vad titáni vágta dúl apróka lelkemben,
fájdalmam egekig ér, hörögve felkiált,
gyermekként nekem is fáj a nincs, lelkem zihált.
Mesében, tündérekben kéne hinnem még ,
hinni, hogy nincs zord, tomboló vihar, csak kék ég,
testemen végig vonulhat a fény ereje,
s új álmokat varázsol gyermeki lelkembe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése