Ács Nagy Éva
Magával ragadó a forró nyár,
az illatozó rét, virágos táj,
a sárga kalászú búzamező,
lombjaival hivalkodó erdő,
hűsítő vize a kis pataknak,
piros színe a réten pipacsnak.
Magával ragadó a forró nyár,
a táncot ropó fénylő napsugár,
szívemben vadként pulzáló erő,
az égen vonuló bárányfelhő,
az erdőn daloló énekes kismadár,
mellette virul, zöldell a határ.
Magával ragadó a forró nyár,
a méhecske illatos virágra száll,
víg nótát zeng felettem madárraj,
fülembe hegedül cseng tücsök ricsaj,
a halak hűsítő vízben lubickolnak,
s csábos illata van a friss szénának.
Magával ragadó a forró nyár,
csodás élmény, boldogság mi rám vár,
andalogni, s igaz szerelembe esni,
csodára várni, akarni, reménykedni,
csak csónakázni gondtalan tavon,
csókot kapni parkban kopottas padon.
Magával ragadó ez, nyári varázs,
elevenben nem szunnyadó, élő parázs,
és fürödni a Balaton vízében,
elveszni nyári szerelem tengerben,
ó mindig, örökké, veled kedvesem,
mert mindig nyár,mindig forró szerelem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése