Ács Nagy Éva
Az én anyám
Az én anyám nem termett palotában,
csak egyszerű kicsi vályogházban,
nem vette köröl ragyogás, s sok szolga,
megtanulta jól ő, mi is az a munka.
Az én anyám, nem volt cifra dáma,
mégis ő volt a falu legszebb lánya,
ébenfekete haja a derekáig ért,
titkon egy fiúról a szél csak neki mesélt.
Az én anyám megkapta az igaz szerelmet,
megkapta a csodát, sok kicsi gyermeket,
nem járt ő sehová, mindene a család,
velük kelt, feküdt le, jóra taníthatta apraját.
Az én anyám szemében sosem volt fájdalom,
a boldogságot szemében tükröződni látom.
Az én anyámnál senki sem szól szebben,
ne félj, minden rendben lesz kincsem!
Az én anyám nem nőtt meg jó magasra,
de a lelke, s a szeretetet, azzá alakította.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése