Ács Nagy Éva
Sötétségben
Elmémben újra úr lett a sötét,
szememben kihunyt az utolsó fény,
nincs érzelem,nem pezsdül meg vérem,
lelkemben nincs már dal, nincs remény.
Labirintusba tévedtem hát el,
magam kétségbeesve kerestem,
kitalálni onnét lehetetlen,
tudtam, hogy már örökre elvesztem!
Néma én, őrült egy beteg elme,
gondolataimnak lett börtöne,
fény többé nem hatolhat be oda,
megszűnt a létakarás ösztöne!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése