Szüret
Felébred a nap nemsokára
puttonyt teszünk a hátunkra,
vidám ének száll a szőlős kertek alatt,
a puttony hamar megtelik szőlővel
a szorgos kezek alatt.
Szőlőből must lesz, abból hegy leve,
vörös bort vagy fehéret szeretsz – e ?
se vöröset se fehéret nem iszom,
a mustot inkább télire elrakom.
De azért a bálba majd elmegyek,
ha nem iszom mulatni szeretek,
míg szedjük a szőlőt vidámak vagyunk,
énekszótól hangos a hegyoldalunk.
A szőlőtőkén az ízes fürtök csillognak,
készítik az aromás finom mustokat,
véget ért a sopánkodás a fáradság,
lányok és aggok zengik ,az ó bor illatát.
Gyönyörű színben pompázik a hegyoldal,
a szüret végén kevesebb lesz egy gonddal,
már érzem is a birkapörkölt illatát,
hallom az asszonyok hívó szavát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése