Ács Nagy Éva
Életszínek
(Fehérből-Fekete)
Sorsok, néha kiszínezve,
mely hol hófehér,vagy ébenfekete,
hol víg ének szól, vagy gyászmise,
elmét kacaj, majd szürke köd tarkítja,
koszorú, vagy aranysárga diadém,
arcokra ül a boldogság pír,
vagy a fájdalomban nyílik ki a lázrózsa,
emlékek tolulnak, hol az ifjúságunk mesés,
gondtalan, rózsaszínben tündöklő fény,
életünk alkonyra fordultával átvált,
fehérből, fekete, s aztán elillanó semmi,
hallgatag álom, könnyek, néma gyász,
fájdalmak özöne, s lassabb szívdobbanás,
semmi tekintet, kéklő, fénytelen íriszen homály,
sors, s hangtalan jajszó, néma vád,
beletörődöm forgás, majd lassú elmúlás!,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése