Ács Nagy Éva
Te meg én
Tudom, hogy nem hiába várlak,
imám, hogy visszajössz, hozzád ér,
de most még távolinak tűnsz,
most még, leplezve takar a köd,
de a gomolygó felhő mögött látlak,
a nádasban hallom lépteid,
várlak, nincs ami visszatartson,
vagy gátoljon reményemben,
tudom, hogy jössz, mert összetartozunk,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése