Ács Nagy Éva
Árnyékszerelem
Árnyékként követlek, végtelen bennem a vágy,
bíborpalástot dob ránk, a lemenő nap,
mellettünk hófehér sirályok a felhőkig szállnak,
s mi a vízből kiemelkedünk, mint tündérkirályok,
árnyékod lettem én, árnyékom te, mi, a világ,
csókod ízlelem, tenger ízét mézzel keverem,
tajtékzó lelkemben,szenvedély az úr, mely hullámzik veled,
elmúlunk egyszer, lehet, de örökké él ez a szerelem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése