Ács Nagy Éva
Tisztulás
Sebek, ékek a szívemen,
hegek, díszek a lelkemben.
Ezek enyémek, én vagyok,
magam ellen is lázadok.
Fájdalmak valahol bennem,
kínok, mégis az életem.
Velem halnak, de most élnek,
csak nekem lélegeznek.
Reménysugarak éltetnek,
szép tiszta vízre terelnek.
Tajtékos szívem kisimul,
habja léleknek már tisztul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése